#áthatás – Sorban állva

„A türelem rózsát terem” – tartja a jó öreg közmondás, én pedig szeretek eme bölcs intelmet megfogadva élni, bár nem mindig sikerül. Tudniillik, gyakran fohászkodok – Rácz Zsuzsa után szabadon – a mi Urunkhoz: „kérve kérlek, adj nekem türelmet, de azonnal! Ámen”. Így volt ez a minap is, amikor vártam, hogy az egyik szupermarket végtelennek tűnő sora haladjon már kicsit gyorsabban, hogy kifizethessem a három zsemlémet és az egy doboz jegeskávémat. Hasonlóan vélekedhetett a többi vásárló is, miközben én egy érdekes jelenetre lettem figyelmes. A másik kasszánál lefagyott a pénztárgép, ezért a szemtelenül fiatal kasszáslány feljebb tolta a szemüveget az orrán, és ekképp szólt a nála fizetni vágyóknak: „Sajnálom, de ameddig nem érkezik meg a főnökasszonyom a kártyával, hogy újraindíthassuk a gépet, nem tudom kiszolgálni önöket. Kérem, álljanak át a másik sorba!”. Már vártam az érintett vásárlóktól a csípős megjegyzéseket, sőt, a nőtől még azt is, hogy netán a termékeket otthagyva mérgesen kitipeg az üzletből. Ezzel szemben egyszer csak megszólalt a mögötte álló, ötvenes forma úriember: „Én inkább maradok. Ha ilyen csinos hölgy áll előttem sorban, nem is tűnik olyan hosszúnak a várakozás.”, mire a nő mindössze annyit felelt ékes tájszólásával, hogy „Köszönöm uram, igazán kedves”. Egy aprócska, szexizmus-mentes bók volt csupán, de minden bizonnyal bearanyozta mindkettejük napját. Úgy tűnik, így is lehet sorban állni.

Kardos Laura

Tags: 5perc, áthatás, bolt, jegyzet, napindító, vásárlás Categories: 5PERC
Related Posts