#áthatás – Ha nincs mit írni, is írunk

Azt hiszem, nem mondok újat akkor, ha az ihlet hiányáról kezdek beszélni. (Ezt a mondatot akkora lendülettel írtam, hogy kellett utána öt perc gondolkodási szünet.) Szóval, igen. Az ihlet hiánya. Szóval, igen. Ilyen lehetett anno a költőinknek, amikor a múzsa ajtót csapkodva, meg eredeti festményeket rombolva kiviharzott a lakásból. Bár akkor lehetett írni mindenféle összeomlásokról, meg hogy épp őrült szerelemben halunk meg egymásért – semmiért egészen, meg héjanászunk van épp. De most? Most nem történik az égvilágon semmi. No, nem mintha költő lennék és költészeti értelme és magassága lenne bármiféle történésnek és nem történésnek, nem. Hétköznapi fiatal, hétköznapi olvasólámpával, hétköznapi laptop mellett, hétköznapi íróasztalnál, a semmiből valami egészen újat alkotna. Ha tudna. De a múzsa. Itt lóg a falon néhány kép. Valaki nem törné össze, miközben kiviharzik a lakásból? Nehéz sport az írás. Főleg amikor nincs mit írni. Aztán rájön az ember, hogy olyankor a legjobb mégiscsak írni.

Lutor Katalin

Kiemelt kép: Lutor Katalin fotója

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító Categories: 5PERC
Related Posts