#áthatás – Frusztráció

Szabó Ervin könyvtár. Sokszor tanulok, olvasok itt. Szeretem, mert szép. Meg kényelmes. Semmi egyebet nem tudnék rá mondani, de ez épp elég ahhoz, hogy úgy érezzem, nagyon szeretek itt lenni. Mindig könnyebben megy a tanulás, ha olyan környezetben vagyok, ahol mások is tanulnak, mintha társadalmi elvárássá, nyomássá válna a könyvekbe temetkezés. Igazából mindennel így vagyok; jobban megy, ha mások is csinálják. Önkényes szünetemben a mosdót is meglátogattam. A lány miatt, aki velem szemben küzdött valami undorítóan vastag fizika könyvvel. Ő igazán megnehezítette, hogy a szövegekre figyeljek. A saját magamnak legyártott társadalmi elvárásról szóló elméletem gyakorlatba ültetését is szabotálta, mert szép volt. Nem kényelmesen, és kiszámíthatóan szép, mint a könyvtár, épp ellenkezőleg: feltűnően, kényelmetlenül és kiszámíthatatlanul szép. Miközben a tükör előtt próbáltam kissé rendbe szedni magam, zaklatott lépteket hallottam közeledni a férfi WC felé. Huszonéves egyetemistának kinéző srác jött be az ajtón, ziláltan, nagyon zaklatottan – gondoltam, kissé túlreagálja a vizsgaidőszakot – aztán hirtelen egy szó hagyta el a száját, kissé elnyújtottan, dühösen.
– ORBÁÁÁN!
Majd semmi különös. A fiú gyorsan, talán irreálisan gyorsan lenyugodott, és minden visszatért a normál kerékvágásba.

Horváth Máté

Tags: 5perc, áthatás, jegyzet, napindító, vizsgaidőszak Categories: 5PERC
Related Posts