A legjobb megzenésített versek 2.

Lóránt András 2018. ápr. 11. 0 1

Az előző legjobb megzenésített versek válogatás után sok hiány merült fel az emberekben, a kedves olvasókban, mert valamelyik kedvencük, szívüknek kedves kimaradt. Szubjektív lista volt, ahogy ez is az, bár figyelembe vettem a kommenteket, az igényeket és amivel tudtam azonosulni, ami számomra is sokatmondó, igényes, az helyet kapott a listán. Három József Attila versfeldolgozás, talán nem túlzás (hiszen a magyar irodalom egyik legnagyobbjáról beszélünk), mindegyik más miatt kiemelkedő, de vannak kortárs versek, költőnők, a közös mindegyikben ugyanaz, az alapanyagból a hangszerek, hangok segítségével valami újat sikerült a művészeknek alkotniuk. Nem maradt más hátra, minthogy A magyar költészet napján, április 11-én (József Attila születésnapján (1905), mégiscsak összecsengenek a dolgok) élvezzük ezeket.

Balázs Árpád: Bodzavirág (Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők című verse)

Ez a dal igazából a 2016-os magyar rövidfilm a Mindenki (rendezte: Deák Kristóf) miatt lett ismert (ezt éneklik a gyerekek a kórusban, a  film végén), mely Oscar-díjat kapott, de Balázs Árpád magyar zeneszerző,  által megzenésített vers Nemes Nagy Ágnes szerzeménye és a Tavaszi felhők címet viseli, érdekesség, hogy a kórusművet a költőnővel együtt írta, a Szigligeti Alkotóházban.

 

Rájátszás: Dezső (Grecsó Krisztián verse) + Rájátszás – Ezt is elviszem magammal (Erdős Virág verse)

A Rájátszás egy nagyon jó kezdeményezés, ahol kortárs költők és zenészek alkotnak valami fantasztikusat, írják át egymás munkáit. Sokszor a költők is bekapcsolódnak az örömzenélésbe, ki több, ki kevesebb szerepet vállalva. Majdnem minden Rájátszás produkció megérdemelne egy helyet a listán (Van egy ország, Legjobban nélküled, A Trabantfejű Nő Utolsó Dala A Szerelemről, Eső, de egyet választani kellett és a sorok írója ilyenkor mindig egy kicsit “önző”. Na jó, legyen kettő.

 

Kex: Tiszta szívvel (József Attila verse)

“A Kex egy magyar rockegyüttes volt 1969 és 1971 között. 1968 decemberében alakult a zenekar. Az együttes frontembere és motorja Baksa-Soós János volt. Feldolgoztak több József Attila verset is. A hivatalos zenei ízlésbe nem fért bele a Kex, egyetlen kislemezt rögzítettek (két dalt: Elszállt egy hajó a szélben/Család) és négy számukat vette fel a rádió.” Idézet a youtube videó leírásából. Egy kommentelő pedig azt írja, “1970-ben József Attilát elektromos eszközzel megénekelni forradalmi, majdnem tilos volt, nem is adtak a KEX-nek sehol sem lehetőséget..”, így kell hallgatni ezt a zenei kuriózumot.

 

Misztrál: Gyöngyöt az embereknek (Kárpáti Tibor verse)

Kárpáti Tibor verse a Misztrál előadásában, nagyon mély értelmezést kap, mint valami sámándal, amire csak ráerősítenek a versben található ismétlések. “A költő a rímes, dallamos versek híve.  Erősen foglalkoztatja az archaikus ember gondolkodásmódja. Előszeretettel alkalmaz érzései kifejezése, önsorsa elemzése során mitológiai ihletésű motívumokat, illetve az aktuális, személyes létérzést az ősálomképek által szándékozik patetikussá és kollektívvé tenni.” Ezt írják róla a moly.hu-n a 2011-ben megjelent Gyöngyöt az embereknek című kötetéhez. Az 1997-ben alakult Misztrál zenekar repertoárjába számos külföldi és magyar költő versének feldolgozás szerepel, ez csak az egyik, de mindenképpen a legjobbak közül való.

 

Hobo: Haláltánc ballada (Villon ballada-Faludy György átköltésében)

Földes László ‘Hobo’ Faludy György Haláltánc balladájához nyúlt hozzá nagyszerűen. A vers maga nem műfordítás, sokkal inkább szabados átdolgozás, átköltés. A kötet megjelenésekor sokan kritikai hangvételt ütöttek meg, mert tiszteletlenségnek tartották elferdíteni a verseket, illetve sokaknak a témák is szúrták a szemét. Mindenféleképpen megemlítésre érdemes tény, hogy Faludy György először a nyilvánosság elé ál-Villon versekkel lépett fiatalon. Földes Lászlóhoz amúgy is közel áll Villon munkássága, Akasztottak balladája címmel csinált önálló estet. S most itt van ez a művészeti csoda, amit két a saját területén kiemelkedő alak alkotott.

 

Bérczesi Róbert: Kész a leltár (József Attila verse)

Bérczesi Róbert a Hiperkarma alapítója, frontembere időnként szeret egy szál gitárral kalandozni különböző műfajok között, olykor más művészeket segítségül hívva. Legújabb önálló lemezén (Én meg az Ének) jelent meg ez a József Attila vers (Kész a leltár) feldolgozás is. 56 másodpercnyi csoda. A költemény 1936 november-december körüli keletkezésű. Létösszegző, ilyen verseket életük alkonyán írtak a legtöbben, akkor még senki nem sejtette, hogy ez egyike lesz József Attila kései versei közül.

 

ersch – Karóval Jöttél (József Attila verse)

Az AWS énekese Siklósi Örs dolgozta fel nagyon újszerűen, József Attila 1937 októberében íródott Karóval Jöttél… című versét. Érdekessége a versnek, hogy József Attila három utolsó közül az egyik ( Karóval jöttél, a Talán eltűnök hirtelen és az Íme, hát megleltem hazámat). Minden bizonnyal Balatonszárszón keletkezett, ahol később, december 3-án meghalt a költő. Önmegszólító vers, egyfajta a létösszegzés, egészen a gyerekkorig nyúlik vissza az emlékezésben. Egészen új értelmezést kap ersch, Örs hangjával.

 

Tags: Bérczesi Róbert, Erdős Virág, Faludy György, Grecsó Krisztián, Hobo, József Attila, Kárpáti Tibor, Misztrál, Nemes Nagy Ágnes, Rájátszás, Villon Categories: DOB+BASSZUS
Related Posts