Kedves Olvasóm! Ma, a Magyar Tudomány Napján szeretnélek elkalauzolni egy olyan Univerzumba, ahol a legismertebb találmányainkat, felfedezéseinket szeretném bemutatni. Lássuk, milyen lenne az élet, a világ nélkülük. 

Szóda

Melegedjünk be a Szódával(Jedlik Ányos). Mindenki ismeri, de senki sem feltételezné, hogy ne lehetne nélküle élni, hiszen mégiscsak a bubis vízről beszélünk… Képzeljük el, hogy egyszer csak eltűnik a boltok polcairól, a készletekből, a bolygóról… Ami engem és nem egy fiatal társamat ejtené kétségbe az az, hogy akkor miből lesz fröccs?(Ami hozzávetőlegesen megint csak egy magyar kuriózum, hiszen 2015-től a fröccs is hungarikum)  Persze, jó az a bor tisztán is, de lássuk be, néha sem pénzünk, sem pedig hangulatunk nincsen ahhoz, hogy a könnyed és nem mellesleg hatékony fröccsöt felcseréljük testesebb és drágább társára. De ha már itt tartunk, a fény nevű alkoholos ital (vodka+szörp+szóda) alapköve is a szóda. Hát… az sem lenne.

Ahogy a szódabikarbóna sem. Ez sem tűnik túl nagy horderejű változásnak ugye? Lehet, benneteket nem érintene, de édesanyátok sopánkodását ti sem szeretnétek hallani, amikor a legszebb asztalterítőre kiborul a vörösbor és az istenért sem akar kijönni, hogy de jó lenne valami egyszerű, olcsó módszer hogy nyomtalanul kiszedje…

Tehát túlélnéd-e szóda nélkül? Minden bizonnyal. De sokkal nehezebb lenne az élet.

C-vitamin

A C-vitamin természetes módon is fellelhető különböző zöldségekben, gyümölcsökben, így hát arra magunktól is rájöhetünk, hogy önmagában is egy egészséges dolog. Tudták nagyon jól ezt a Szent Györgyi előtt kísérletező orvosok is, akik a skorbutot gyógyító csodaszer után kutattak. Tudták, hogy létezik, de nem tudták mi az, és hogy találják meg. Erre a mi Szent Györgyi Albertünk jött, és megtalálta a paprikában. C-vitamin nélkül lehet élni, de nem érdemes.

Nemcsak a megfázásnak, de a ráknak is megálljt parancsolhat, és természetesen a fogyasztói világ is elég rendesen felkapta. Majdnem minden „egészséges” gyümölcslé dobozára ráírják, hogy C-vitamint tartalmaz, ezzel próbálván biztosítékot nyújtani, hogy ez a cucc igenis egészséges. És mi megvesszük, mert keressük az egészséges dolgokat, és szedjük a C-vitamin kapszulákat amiket már (szerencsére) egyre nagyobb kiszerelésben is megtalálunk. És mi lenne, ha ez a felfedezés nem történt volna meg? – Jóval kevesebb ember, és jóval több beteg…

És hogy mi az, aminek a nem léte rengeteg ember létét eredményezné? Az atombomba. Bizony, ez is a magyarokhoz köthető találmány, mégpedig Szilárd Leó fizikushoz.  Ahogy a hologram(Gábor Dénes) is, ami igazából majdnem minden irányba befészkelte magát a világunkba: dísztárgy, biztonság, fotózás, filmezés és még sorolhatnánk. De a hologramot Hollywoodban is használják különböző filmes trükkökre. Viszont ha már itt tartunk mi tette valójában Hollywoodot azzá, ami?  Az éghetetlen film, ami Schuller Aladár nevéhez köthető.  DE! Ha nem lenne televízió, ez is teljesen felesleges találmány lenne. Milyen szerencse, hogy Tihanyi Kálmán megalkotta a TV alapjait, a németeknek pedig már csak össze kellett szerelnie a készüléket. Aztán újra jöttünk mi és Goldmark Péter Károly, magyar-amerikai mérnök és fizikus, aki a színes televízió 1940-es megalkotásával letaszította a fekete-fehér világot.  Televízió nélkül milyen lenne az élet? Játszunk el a gondolattal… Hány beszélgetéssel, játékkal töltött órát hagytunk ki a televízió bűvölete miatt? És mennyivel lassabb lenne a hírforgalom… Ugyan értesülnénk a hírekről, de közel sem gyakorolna akkora hatást életünkre. Jah és közel sem tudnának úgy befolyásolni minket, mint ahogyan azt most teszik… Bár mindig megtalálják a módját arra, hogyan vezessenek minket az orrunknál fogva.

Befejezésül beszéljünk kicsit a fertőtlenítésről. Furcsa vagy sem, de a 19. századig semmilyen fertőtlenítést nem végeztek a beavatkozások előtt. Nagyon sok gyermek, újszülött halt meg, amíg Semmelweis Ignác fel nem találta és be nem vezette az aszepszist a szülészeten, és a klórral történő fertőtlenítést az egész kórházban. Ha most ez nem lenne, nagy valószínűséggel mi sem lennénk. Gondoljunk bele mennyi kisgyermek halt meg akik nem tudtak utódot nemzeni… Lehet pont felmenőink estek volna áldozatul a gyermekágyi láznak.

Végezetül néhány, a legnagyobb hatású magyar találmány és azok rövid története: 

Golyóstoll

Bíró László József az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon, de a használható golyóstoll előállítására vonatkozó kísérleteket a zsidóüldözések miatt külföldön folytatta. Argentínába költözve kapta meg a golyóstollra a szabadalmat 1943-ban.

Tű nélküli oltókészülék

A tű nélküli oltókészülék, többek között főként a cukorbetegeknek az inzulin adagolását könnyíti meg. Lindmayer István nevéhez fűződik ez az eszköz. A tű titka a nagy sebesség, a hatóanyag 400 kmh sebességgel lövell ki a patronból, ezáltal a művelet teljes mértékben fájdalommentes.

Félautomata fényképezőgép

A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származású tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik.

Béres-csepp

Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. 2000 óta minősül hivatalosan is gyógyszernek.

Dinamó-elv

Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.

Rubik-kocka

Ki ne tudná? A magyarok talán erre a találmányra a legbüszkébbek. Rubik Ernő Kossuth-díjas építész és feltaláló logikai játéka, a Rubik-kocka hihetetlen népszerűségnek örvend világszerte. A mechanikus logikai játék 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, az már csak később derült ki, hogy logikai játékként mennyire szórakoztató.

Telefonközpont

A telefonközpont ötlete Puskás Tivadar nevéhez fűződik. Ő volt az első, aki felismerte a telefonok kapcsán a központ szükségességét. Puskás Edisonnal együttműködve dolgozta ki a központot, melyet végül Charles Scribner nevén szabadalmaztattak, de maga Edison is elismerte, hogy az alapötlet Puskás érdeme.

Kis floppy

Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3″-os kivitelben a később elterjedt 3,5″-os helyett. Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták.

Biztonsági gyufa

Bár első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban 1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot.

Számítógép

Az első számítógép a magyar származású Neumann János nevéhez fűződik. A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC, az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.

Helikopter

1917-ben, az első világ-háború alatt Asbóth Oszkár, Kármán Tódor, Petróczy István és Zurovetz Vilmos dolgoztak együtt a helikopter megtervezésén. A háború után Asbóth több évi kísérletezés után megépítette az Asbóth-féle helikoptert, mely számos külföldi szakértő jelenlétében 1928. szeptember 9-én szállt fel egyhelyből, függőleges irányban és nagy magasságba elsőként a világon. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt. A repülés történetében ez volt az első eset, hogy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan, jól kormányozhatóan és szabadon repült.

Nyugtató

Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel. Róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot és a városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált, 1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató. 1945-1976 között Montrealban egyetemi tanár volt, és az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.