2007. július 7-én, vagyis a hetek napján kihirdették a világ hét új csodáját. A svájci New Open World Corporation cég által felügyelt szavazáson dőlt el, hogy a helyszínek közül melyek lesznek a hivatalos új csodák. Azóta lassan tizenegy év telt el, a csodák még mindig mindenkit lenyűgöznek, de a lenyűgözötteknek „hála” a halál is megérinti a világunkat.
Az egyik csoda Mexikóban, a Yucatán-félszigeten található. A Chichén Itzá egy maja-tolték romváros, a két nép kultúrájának és művészetének találkozási pontja. A romvárosban több érdekes épület is fellelhető. Ezek közé tartozik a kastély (El Castillo), egy piramistemplom, ami a hely legimpozánsabb épülete. A Harcosok temploma is egy hasonló szerkezetű építmény, tetején szentéllyel és szoborral. A város 1988 óta a világörökség része.
Ez a csoda emléket állít a régi időknek, mikor még a maják voltak a legjelentősebb civilizáció. A klasszikus maja nép kipusztult, de az emberiségnek “hála” az állatok világa sem olyan változatos. Az állatok kihalása egy napjainkban is zajló folyamat. Az első olyan állat, amiről tudjuk, hogy az emberek miatt tűnt el a föld színéről, nem más, mint a dodó. Ez a röpképtelen madár vált az általunk kipusztított fajok szimbólumává. Az Indiai-óceán egy szigetén élt, míg a hajósok meg nem jelentek a lakhelyükön. Az éhező utazóknak nem számított, hogy húsuk élvezhetetlen volt, a táplálékszerzést helyezték előtérbe. A telepesek által behozott patkányok és elvadult háziállatok felfalták tojásaikat, otthonuk is eltűnt az erdőirtásnak köszönhetően, így vált elkerülhetetlenné a kihalásuk. A fajok irtása napjainkban is zajlik. Így történt, hogy március 19-én kihalt az utolsó hím szélesszájú orrszarvú.
A soron következő csoda a Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiroban. A világ egyik legismertebb szobra az egykori brazil főváros és az ország szimbólumává vált. A pályázatot a nemzeti emlékhely megtervezésére 1921-ben, Brazília függetlenségének 100. évfordulója alkalmából írták ki, bár az ötlet már 1850 körül megfogalmazódott. A szobor Párizsban készült, majd 1931. október 12-én került sor az ünnepélyes felavatásra.
Szintén Brazília területén zajlik a világon egyik legnagyobb mértékben a fakitermelés, erdőégetés. A kormány tervei szerint három és fél éven belül aszfaltút szeli majd át az esőerdőt. Nagy mértékben a 70-es években indult el ez a szörnyű folyamat. 1224-ben 1 km2 erdőt pusztítottak ki, addig ez a szám 2004-ben 26129 km2 -re nőtt, így az 1970-es évektől kezdve 528005 km2-nyi erdő pusztult el a modern civilizáció miatt. Az erdőirtás országunkban is jelen van. Régen az ország kétharmadát erdők borítottak, míg ma az erdősültség kb. 20%-os, amiből a természetközeli erdő csupán 6-7 %. Az erdők helyén általában mezőgazdasági ültetvények jelennek meg. Az említett csoda országában például génmanipulált szóját telepítettek be.
Róma egyik leghíresebb turistalátványossága is felkerült a listára. A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, melynek már föld alatti része is látogatható. Az építmény római találmány, mely egy elliptikus alaprajzú aréna. Az akár több emelet magasságú ülőhelyekről a nézők szemlélhették a látványosságokat. Az impozáns Colosseumot gladiátor -és állatviadalok színhelyéül tervezték.
Mikor ez a csoda megépült, még nem számított egészségre káros hatásnak a légszennyezettség, de napjainkban ez egy igen aggasztó probléma. Az e fajta környezetszennyezést részben a járművek által kibocsátott gázok okozzák. A kibocsátott vegyületek a napfény hatására szmogot és ózont hoznak létre, ami az asztma egyik kiváltója lehet. A másik súlyos gond a szálló por koncentráció. A WHO becslése szerint évente hétszázezerrel kevesebb ember halna meg a fejlődő országokban, ha a légszennyezőket kivonnánk a forgalomból. Mindezek mellett egy új tanulmány szerint az erősen szennyezett környezetben élő terhes nők kétszer nagyobb eséllyel szülnek autista gyermeket, mint a tisztább vidékeken élők. Napjainkban Újdelhiben lélegezni olyan, mintha 45 szál cigarettát szívnánk el egy nap alatt. A levegőben terjed az a szennyezett felhő is, ami a csernobili katasztrófa során alakult ki. Az atomerőmű-robbanás, ami 1986. április 26-án történt, 31 áldozatot követelt, és további 135.000 embert kellett kitelepíteni a fertőző területről. A pajzsmirigyrákos gyermekmegbetegedés a tízszerese ebben a térségben. A sugárzás hatásai, például a leukémia, csak a fertőzés után évtizedekkel mutat tüneteket. A radioaktív céziummal és stronciummal fertőzött felhő először országunk, Szlovákia és Románia felé haladt, de végül a szélirány miatt északnyugat felé mozdult el.
A következő csoda a világ másik felén található, Kína északi határán. A kínai Nagy Fal egy hatalmas erődítményrendszer, amelynek célja az volt, hogy Kínát megvédje az északi nomád törzsekkel szemben, többek között a hunok támadásaitól. A fal hossza mára eléri a 7200 kilométert, de ha hozzáadjuk a mocsaras területeken és hegyvonulatokon is kígyózó falszakaszokat, akkor a teljes hossza meghaladja az 50 ezer kilométert. Ezt a távolságot autóval körülbelül 20 nap alatt lehet megtenni. A városi legendával ellentétben a nagy fal nem látható az űrből, hisz csak néhány méter széles és színe hasonlít a környezetéhez.
Kína népessége a Föld teljes népességének 1/5-ét teszi ki, de ez a tömeg egyenlőtlenül oszlik ez az országban. Az ország délkeleti harmadában él a lakosság harmada, így lehet, hogy a tengerparton a népsűrűség 400 fő/km2, míg Tibetben ez az adat csupán 2 fő/km2. A világunkban óriási problémákat fog okozni a túlnépesedés. Ennek a folyamatnak három fázisa van. Az első fázisban a népesség nő, míg ki nem meríti a biológiai erőforrásokat. A következő szakaszban a népesség növekedése meghaladja a biológiai erőforrásokat. Például feléljük az erdőket, a növények kipusztulnak; a válság közeledik. Végül, az utolsó fázisban a biológiai rendszer összeomlik és a népesség jelentős része elpusztul. Becslések szerint egy embernek a kulturált életfeltételeihez 800 négyzetméter térre van szüksége. Ebben a térben vannak az utak, iskolák, lakások, kórházak, stb. Ha az emberi népesség növekedésének ütemét változatlannak tételezzük fel, 500 év múlva csupán 1 négyzetméter állna rendelkezésre minden ember számára. Ha ezt most nehéz elképzelni, ajánlom megtekintésre a Ready Player One című filmet.
A következő csoda szintén az amerikai kontinensen található, szintén romváros. Machu Picchu az egykori Inka Birodalom részéül szolgált. Az 1450 körül épített város az Andok hegyláncai között rejtőzik. Sokak vitatják, hogy ez a csodálatos hely nem egy város volt, hanem sokkal inkább egy, az uralkodó osztálynak épített komplexum, melyben megtalálhatóak templomok, paloták, obszervatóriumok. A festői helyszínt 1911-ben fedezték fel, és 1983-ban vált a világörökség részévé. A szent helyszín a legfontosabb idegenforgalmi látnivaló Peruban. A napi 200 látogató vagy helikopterrel, vagy négynapi gyaloglással az úgynevezett inka úton, illetve vasúttal közelíti meg a helyet.
Bár ezt a gyönyörű történelmi területet a hegység védelmébe fogadja, addig a tengeri és óceáni állatokat, teljesen más okból nem látjuk. A szemét miatt. Így a vizet szennyezzük, az állatokat pedig kiirtjuk. Emiatt a gondatlan cselekedet miatt a tengeri teknősök mind a hét faja veszélyben van. Az élőhelyükbe juttatott műanyagtól vagy megfulladnak, vagy beléjük gabalyodnak, vagy pedig használhatatlanná teszik a költőhelyüket. Kicsivel több mint 60 év alatt a világ műanyag termelése 1,5 millió tonnáról 299 millió tonnára növekedett. A legújabb kutatások szerint minden második teknős nyelt már le műanyagot. Nem csak a műanyaggal, hanem a vízfelszínen elterülő olajfilmréteg miatt is veszélyben van az élővilág. Ez a jelenség meggátolja a levegő oxigénjének vízben való oldódását. Ez tömeges pusztulást okoz, ami megszakíthatja a táplálékláncot.
A következő helyszín is egy romváros, melyet egy sziklába faragtak, és amely Jordániában helyezkedik el. Petra az egykori karavánközpont, a nabateusok virágzó fővárosa volt, azonban a 7. századtól hanyatlásnak indult. A város utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, mígnem 1812-ben egy svájci felfedező útja során rá nem lelt a sziklába faragott városra. Ez az egyedi komplexum 1985 óta a világörökség része. John William Burgon így írt a városról:
Rózsavörös város – feleannyi idős, mint az örökkévalóság.
Míg ezt a valamikori otthont biztos alapra helyezve építették fel, addig a jegesmedvék mai helyzete egyáltalán nem ilyen stabil. Ők a globális felmelegedés fő áldozatai, így sorsuk a felmelegedés szimbólumává vált. A jégtakaró olyan nagy mértékben olvad, hogy ha nem sikerül mérsékelnünk, 2030-ra az északi-sarki jégfelszín már csak emlék lesz. Ezeknek az állatoknak a fő problémát a jégtáblák közötti távolság növekedése okozza. Sokan végkimerülésben halnak meg az út megtétele során, de vannak olyan anyamedvék, akik így vesztik el bocsaikat. A tengeri jégtakaró a fő vadászterületük ezeknek az élőlényeknek, de ez a helyszín tavasszal korábban olvad, így korábban kell a szárazföldre menekülniük. A vadászterület csökkenésével a zsákmányok, fókák száma is nő, ezzel párhuzamosan a medvék testzsírja is csökken. Ezáltal az anyamedvéknek szoptatási nehézségeik lesznek, így egyre kevesebb kis medve marad életben. Az elmúlt 20 évben az átlaghőmérséklet 5°C-kal nőtt, a jégtakaró mérete 6%-kal csökkent.
A Tádzs Mahal nem csak India, hanem a szerelem egyik jelképévé is vált az évek során. Sáh Dzsahán építtette 1631-ben szeretett feleségének, aki gyermekágyi lázban hunyt el. A Jamuna folyó partján található mauzóleumban helyezte örök nyugalomra hitvesét, ami 1983-ben a világörökség részévé vált. A tökéletes arányokkal és nemes anyagokkal gazdagon büszkélkedő épület nem csak építészeti remekmű, hanem a legendáknak hála szerelmi emlékművé is lett. Egy téves legenda szerint a sah úgy tervezte, hogy a folyó másik partjára megépíti a síremlék tükörképét fekete márványból, de ezt a feltevést tudományos vizsgálatok és feljegyzések nem igazolják.
Szerencsére az évek során nem esett bántódása egyik épületnek sem emberek miatt. De nem szabad megfeledkeznünk arról a felfoghatatlanul nagy kiadásról sem, amit a háborúra költünk, és aminek a töredékéből világméretű problémákat tudnánk megoldani. A fegyverkezési verseny során 1985-ben a világ 900 milliárd USD-t költött katonai célokra. Ezt leosztva napi 2,5 milliárd USD-re jön ki a költségvetés. Az Akcióterv a Trópusi Esőerdőkért öt év alatt 1,3 milliárd USD-t emészt fel (kb. fél nap az előző költségvetésből). Egy 1998-ban készült ENSZ felmérés szerint 9 milliárd dollár elegendő lenne ahhoz, hogy tiszta ivóvizet és közegészségügyi ellátást tudjunk biztosítani a föld minden lakójának. További 12 milliárd forintba kerülne a szülésekkel kapcsolatos ellátás minden nő számára. Ezen felül pedig plusz 13 milliárd elég lenne minden embernek az élelem és alapvető egészségügyi ellátás biztosítására. Ha maradna esetleg még 6 milliárdunk meg lehetne oldani az alapvető oktatását a Föld minden lakójának. Ez összesen 40 milliárd dollár. Ha ezt a számokat sokkalja valaki megjegyezném, hogy 2008-ban az USA 87 milliárd dollárt nyomott bele az iraki háborúra. Megvan a szebb és jobb jövő anyagi fedezete, csak inkább a szomorú és gyűlölködő jelenbe öljük.
