A 180 éves Nemzeti Színház története

Zsófia Feigl 2017. aug. 22. 0 0

Augusztus 22-én lesz 180 éve, hogy megnyílt Pest első állandó színháza, a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház. A színházat először Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára, 1832-ben indítványozta az épület felépítését. A magyar országgyűlés 1836-ban elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, melynek Pest városában jelöltek ki telket.

1837. augusztus 22 -től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. A színházat Vörösmarty Mihály Árpád ébredése című előjátékával és Eduard von Schenk Belizár című operájával nyitották meg. Első igazgatója Bajza József volt. Ebben az időben olyan színészek alkották a társulatot, mint például Blaha Lujza, Fedák Sári, Újházy Ede vagy Odry Árpád. Operákat és drámákat is játszottak, olyanokat, mint a Hamlet, Liliomfi, Bánk bán, Sevillai borbély, Rómeó és Júlia és A kaméliás hölgy. A Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán álló épületet 1913-ban lebontották, miután tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították.

A Nemzeti színház régi épülete

A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki, de a metró építése miatt 1964-ben felrobbantották. Ezek után a társulat a Thália Színház majd a Magyar Színház épületében tevékenykedett. 1982-ben önálló társulat szerveződött a régi „nemzetisekből” Budapesti Katona József Színház néven. A színház 2000. szeptember elsejéig viselte a Nemzeti Színház nevet. Ennek a társulatnak a tagjai voltak többek között Major Tamás, Gobbi Hilda, Törőcsik Mari, Cserhalmi György, Sinkovits Imre és Eperjes Károly is, és itt mutatták be színházban az István, a király című darabot.

Az új Nemzeti Színház a Duna partján 2002. március 15-én nyitotta meg a kapuit. Az első előadás Madách Imre Az ember tragédiája című darabja volt, melyet Alföldi Róbert rendezett. A nagyszínház 619 férőhelyes, kétszintes nézőtérrel rendelkezik. A stúdiószínház, azaz a Gobbi Hilda Színpad, a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került. Ide körülbelül 150 ember fér be. A színház harmadik játszóhelye Kaszás Attila nevét viseli, eredetileg próbahelyiség, de a nézői és rendezői igények miatt technikailag alkalmassá tették színházi előadások, konferenciák megrendezésére. A nagyszínpad feletti területen, a hatodik emeleten lett kialakítva a színház negyedik játszóhelye, a Bajor Gizi Szalon. Az épület Duna felőli oldalán kapott helyet a szabadtéri színpad.

A Nemzeti Színház új épülete Kép forrása: www.cultura.hu

A színházhoz kapcsolódik még egy kert és szoborpark, melyek szoros kapcsolatban vannak a teátrumok világával. Az oldalhomlokzatot szobrok díszítik, a főbejárati homlokzaton a kilenc múzsa kapott helyet. Az épület oldalán 14 relief található. A színház főbejárata előtti tér hajóorrszerűen nyúlik mesterségesen kialakított vízfelületbe. A park kapuszobrán Tolnay Klári és Latinovits Zoltán alakja fogadja a közönséget. Egy-egy legendás szerepükben megörökített, egész alakos szobrot kapott Gobbi Hilda, Kiss Manyi, Ruttkai Éva, Latabár Kálmán, Tímár József, Major Tamás, Sinkovits Imre, Lukács Margit, Básti Lajos és Soós Imre. A Blaha Lujza téri régi Nemzeti Színház főhomlokzatának sziluettje a hajóorr előtti vízfelületbe fektetve látható. Található még a kertben egy labirintus és egy zikkurat is, melyeket egy park vesz körül.

Fennállása óta hat főigazgatója is volt a színháznak, jelenleg Vidnyánszky Attila vezeti. Társulatába tartozik többek között Ács Eszter, Bodrogi Gyula, Blaskó Péter, Földes László Hobo, Törőcsik Mari, és Udvaros Dorottya.

Tags: Bajza József, budapest, Budapesti Katona József Színház, Nemzeti Színház, Pesti Magyar Színház, Széchenyi István, Színház Categories: SZÍNHÁZ
share TWEET PIN IT SHARE
Related Posts