75 éves Moór Marianna, a magyar filmipar ékköve

Vincze Bence 2018. feb. 5. 0 0

75 éve, ezen a napon született Budapesten Moór Marianna, aki többek között Kossuth – és kétszeres Jászai Mari díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzeti Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, 2014-ben a Színház Világnapján átvehette a Kállai Ferenc életműdíjat is és több mint harminc filmfőszerep, száznál több színházi bemutató fűződik a nevéhez.

A színésznőt már nagyon korán, 14 éves korában felfedezte Ranódy László, aki az 1957-ben elkészült A tettes ismeretlen című filmjében kapásból főszerepet (Ildi) szánt neki. Moór Mariannát már gyermekkora óta foglalkoztatta a színjátszás és az 50-es évek végétől mindennapjainak szerves részévé vált a filmvilág is. Álmai megvalósításában szülei sem korlátozták. Egy, a Pesti Magyar Színháznak adott interjúban így beszélt a kezdetekről:

“A szüleim – akik mindketten pedagógusok voltak – szerencsére támogattak, mert látták, hogy a színjátszás örömöt szerez. Első filmemtől – az 1957-ben készült, Ranódy László rendezte A tettes ismeretlentől már egyenes út vezetett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahová érettségi után elsőre felvettek. Szinetár Miklós osztályába jártam, és ma is nagy szeretettel gondolok az ott eltöltött évekre. Köszönettel tartozom a szüleimnek, hogy annak idején, amikor még csak bakfis voltam, mellettem álltak.” –  Zih Zsolt cikke

– A főiskolán nyújtott kiemelkedő teljesítményéért és az intézmény nevének öregbítéséért 2015-ben, az akkor 150 éves Színház – és Filmművészeti Főiskola évnyitóján aranydiplomát vehetett át.

Forrás: madach.jegy.hu

1965-től 1969-ig pályája kezdetén a kecskeméti Katona József Színháznál dolgozott a legendás színidirektor, Radó Vilmos hatására. Ebben az időszakban a fiatal színésznő már túl volt a tizedik filmszerepén is, többek között a máig kultuszfilmnek számító Szent Péter esernyőjében is játszott, melyet 1958-ban, Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján rendezett a kor közép-európai filmiparának két nagyágyúja, Bán Frigyes és a Csehszlovák Vladislav Pavlovic. Ekkor olyan híres-hírhedt színészekkel dolgozhatott együtt, mint Törőcsik Mari vagy Karol Machata, akit méltán neveztek a csehszlovák Sean Connery-nek.

Eleinte főként drámaibb szerepeket kapott, de pár éven belül felfigyeltek sokszínűségére, ezáltal egyre több humorosabb játékfilmben is láthatta a magyar közönség a rendszeres színházi fellépések mellett. 1969-től 1984-ig töltötte “első ciklusát” a Nemzeti Színházban, majd ezt az időszakot követően, egészen 1992-ig a Madách Színház társulatának tagja volt. A következő évben visszatért a Nemzeti Színházhoz, melytől már nem állt tovább, de mégis “váltott” színházat, hiszen az intézmény neve 2000-ben Pesti Magyar Színházra változott. Színjátszói karrierje során a kor legnagyobb és legnevesebb előadásaiban kapott szerepeket. Több alkalommal játszott Shakespeare, Jókai és Sütő András által írt darabokban is.

Eddigi tévés pályafutása során több mint harminc főszerepet kapott és csaknem kilencven játék- és tévéfilmben játszott. A 70-es évek elejétől egészen 1991-ig szinte minden évben szerepelt legalább egy filmben. Ebből a korszakból olyan jelentős alkotásokban is megtalálhatjuk mint a Dögkeselyű (az első magyar akciófilm), a Lila akác, melyet Szép Ernő 1919-es, azonos című regénye alapján rendezett 1973-ban Székely István, vagy Az ötödik pecsét 1977-ből, ami 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Több, országszerte népszerű tévés sorozatban is szerepelt; az 1987-ben készült Nyolc évszak Mártájaként emlékezhetünk rá, de négy évvel ezelőtt a Barátok közt-ben is megfordult a színésznő. A 90-es évek végétől a 2000-es évek elejéig tartó hosszabb pihenő után 2004-ben tért vissza a kamerák elé Mészáros Márta Nagy Imréről szóló filmjében, A temetetlen halottban, ahol Nagy Imre feleségét játszotta. Ezt követően már csak a 2011-ben megjelent Kaland-ban vállalt szerepet.

A színésznőt 2012-ben mellrákkal diagnosztizálták, de máig rendíthetetlen akaratereje és elszántsága segítette, hogy legyűrje a súlyos betegséget. Ennek kapcsán (is) kapta meg máig utolsó főszerepét, a mindössze 28 perces Pozsgai Zsolt által rendezett és elkészített Apolka – Egy emlődaganatos nő története című rövid ismeretterjesztő filmben.

A családi vénát első házasságából, Sára Sándortól (aki egyébként Nemzet Művésze címmel kitüntetett operatőr és filmrendező) született Balázs fia is továbbvitte és neves operatőrré vált. A színésznő élete során 15 díjat és kitüntetést vehetett át, ezzel a 20. század második felében a magyar filmipar és színjátszás egyik legkiemelkedőbb színésznőjeként tekinthetünk rá. Több évtizeden keresztül el sem lehetett képzelni magyar filmet Moór Marianna nélkül és nem mellesleg már az 50-es évek vége óta szerelembe ejti a magyar férfiak százezreit rendíthetetlen és karizmatikus kiállásával és elbűvölő szépségével.

Boldog születésnapot kívánunk!

Tags: film, Moór Marianna, Nemzeti Színház, Színház Categories: SZÍNHÁZ
Related Posts