Rásó Attila vagyok. Felvidéken, Dunaszerdahelyen születtem, és itt abszolváltam az ovit, az alapiskolát (általános iskola, csak nálunk így nevezzük), majd a gimnáziumot és végül Nyitrán diplomáztam hungarológia szakon alap- és mesterképzésen.

Az irodalmat mindig is szerettem, bár voltak kilengések. Írással körülbelül hét éve foglalkozom, e tájt születtek meg első verseim. Azóta pedig csak írok és írok. Költeményeimmel főként a blogomon(http://pupillatagito.blogspot.hu/) és a felvidéki Tollas Rádióban lehet találkozni, de jelent már meg versem pár magazinban és a Pátria Rádióban is elhangzott kettő a közelmúltban.

Leginkább Radnóti Miklós, Váci Mihály, Weöres Sándor, Fodor Ákos, Erdős Virág és Dékány Dávid költészete áll hozzám a legközelebb, jelenleg. A prózában pedig Háy János, Vladimir Nabokov, Krasznahorkai László és Krúdy Gyula stílusa tud leginkább magával ragadni.

 

Rásó Attila – grefiti
sistereg a belváros.
korog Budapest gyomra.
pedig jól lakott (kevés lakás üres).
a belek a metrók.
éjjel-nappal emésztik az
“érjek már haza” gondolatait.
mozgólépcsőről látok valami
olvasatlan, de egyre olvashatóbb
üzenetet.
grefitiként áll össze sok csillagpont:
“végre péntek”.
kedvenc csillagképem.
A jövőben szeretnék slam poetryvel is foglalkozni. E műfaj (vagy mi) leginkább Horváth Kristóf, Laboda Róbert és Simon Márton hatására nyerte el a tetszésemet.
Vincze Bence illusztrációja
A hétköznapi életben egy könyváruházban dolgozom, és az F21.hu internetes magazinnak írok cikkeket. Ebből is látszik, hogy szeretek a betűk közelében maradni e téren is.
Szabadidőmben olvasni (mily meglepő), zenét hallgatni, filmeket és foci meccseket nézni, természetbe, színházba, moziba járni, és Playstation-ön focis játékokat játszani szoktam leginkább.
Rásó Attila – együttlétcsoki
puha
chilis
étcsoki
párkapcsolatra hajazó íz
fog-függönyök
mögött
boldogsághormonok
piros pikantéria-anyajegyek
(v)ízágyon
egymást erősítik
túl sok chili
persze
elvenné kedvünk
harmonikus elosztásuk viszont
újabb táblát kíván
nap mint nap
nézni is öröm ahogy
faljuk flavanolos falatunk
bár legjobb mikor hagyjuk
eggyé olvadni
nyelvünkön
gasztro-kontrasztunk
elalélnak ízlelőbimbóink is
nyál-nyár
nyelv-elv:
mérték
pedig nem mérték le
senki sem tudja
megfogni