Egy akaraton – 1956. 360 fokban

Iszak Martin 2017. okt. 23. 0 0

Október 1-jéig volt megtekinthető a Terror Házában egy tavaly, a 60. évfordulóra nyílt időszaki kiállítás, amelyet igen szokatlannak nevezhetnénk. Nekem még szerencsém volt megtekinteni, bár én is akkor hallottam róla először mikor a pénztárnál voltunk és megkérdezték érdekel-e minket.

Ahogy bementünk a terembe, a múltat idéző régi tv, bőrfotel, bőrkanapé, valamint egy ötágú csillag közt hat ajtó várt minket, hogy belépjünk rajtuk. A terem két oldalán eloszló ajtók mellet egy-egy poszter logót. Ahogy beléptünk az ajtón egy háttámla nélküli forgószék várt ránk, amelyre leülve vehetted fel a kiállítás legfontosabb eszközét, ugyanis minden kis szobában egy-egy VR-szemüveget kaptunk, amelyhez fülhallgató is járt. Itt ugyanis olyan kisfilmeket nézhettél meg, amelyeket 360 fokos technológiával vettek fel.

A filmek rendezése a virtuális valóság nyújtotta előnyök és hátrányok nyomán teljesen más gondolkodásmódot igényel, mint egy átlagos rövidfilm. Pálfi György filmrendező, és Ruttkay Zsófia a filmek forgatókönyvírója ezt nagyszerűen valósított meg. Ennek ellenére azért elmondható, hogy van, amelyik jobban, és van, amelyik nehezebben élvezhető.

A tavalyi év során nyílt, hat filmmel induló időszaki kiállításhoz február 21-től további hat csatlakozott, amely bár bezárt, mégsem veszett el. A Timelooper alkalmazást letöltve bárki megtekintheti egy okostelefon segítségével is.

(Sajnos azonban úgy vettem észre, hogy az alkalmazást kevés mobiltelefon támogatja. Én is többszöri próbálkozás során tudtam végre megtekinteni őket, egy kölcsönkapott telefonon keresztül. Az alkalmazásban több városhoz tartozó VR filmek is megtekinthetőek, így akit a Terror Háza kisfilmjei érdekelnek, azok Budapestre kattintva találhatják meg őket.)

https://www.timelooper.com/experiences/#anchorBudapest

A kiállítás összefoglalóan az Egy akaraton címet kapta, de emellett mindegyik kisfilm egyéni elnevezéssel is rendelkezik. Jelenleg az interneten kilenc film érhető el, amelyek átlagban 3-5 percesek, és a következőekben be is mutatnám őket:

Háború és szerelem

Sajnos már a címe rosszat sejtetett számomra, és a félelmem be is igazolódott. Véleményem szerint pusztán azért készülhetett el, hogy kicsit visszautaljon a Szabadság, szerelemre. Egy barikád mögött várakozó kis csapatot láthatunk, akik mellet gyerekek súrolják a macskaköves utcát, hogy csúszós legyen és egy fiatal pár heves csókolózásának lehetünk tanúi. Majd jön egy tank, amely áttöri a barikádot, de Molotov-koktélokkal sikerül elintézni. Számomra talán a legsemmitmondóbb történet volt mindközül, amit az is megerősít, hogy rosszabbnak éreztem egy éneklős, táncolós kisfilmnél.

Üzemzavar

Az Üzemzavarban szereplő munkások az előbb leírtakban már vázoltak szerint táncoltak és énekeltek, amely számomra a történések teljes átélését tették lehetetlenné, és kissé bugyutává is. A munkások a rádióban hallottak hatására fellázadnak, elkezdik felsorolni a forradalom követeléseit, majd a ruhaakasztóra felakasztották a műszakvezetőt. Míg a többi film, mind egy-egy olyan kis eseményt ragadt ki ebből az időszakból, amit valóban átélhettek, hogy ezáltal még jobban átérezhessük az emberekben lezajlott gondolatokat, érzelmeket. Itt azonban teljesen az ellentétét érték el ezzel a musicalre emlékeztető stílussal.

Búcsú

A film helyszínéül egy lakás szolgált, azonban az, hogy nem egyetlen egy helyről, hanem a lakás váltakozó pontjaiból követhettük végig az eseményeket, többször is kizökkentettek a történet befogadásából.  Míg az aggódó édesanya próbálja a még használható tárgyakat és ruhákat összeszedni, addig a fia, Lacika vágyakozva követi az ablakból, a kint zajló eseményeket. Miután egy tank eltalálta az ablakot, a pincébe akarnak sietni, azonban valami miatt mégis megállítja az ajtóban a lefelé siető fiát. Ekkor sálat kötve a nyakába, már Lászlónak szólítva búcsúzik el tőle, így ismerve el felnőttként, hogy szabadon döntve ő is részt vehessen a kinti eseményeken, majd odamegy az ablakhoz, amelyből korábban fia is követte a kinti történéseket.

Csillaghullás

Az előbbinél örömtelibb pillanatot ábrázol a Csillaghullás, amelyben végigkövethetjük, ahogy egy épület faláról leverik a vörös csillagot, mialatt az utcán az éljenző tömeg biztatja egyre jobban a bátor rongálónkat. E pár percben végig halhatunk narrálást, amely során egy fiatal férfira emlékeztető hangot, egy idősebb követ. A feltehetően egy korabeli túlélő hangja alatt játszódó képi sorokban egy Rákosit ábrázoló kép kigyulladását láthatjuk.

A mi utcánk

A fiatal főszereplőnket, Gézát mindenki boldogan üdvözli, amint a kis kocsiját tolja az utcán, amely egy pillanatra elfelejteti velünk a forradalmat, mígnem az utcán meglátunk egy holtestet. Majd jönnek az orosz katonák, és az előbb még cowboyt játszó Sanyi bácsi holteste felé induló fiatal fiú képét láthatjuk.

Értünk haltak

A játszótéren várakozó forradalmárokkal kezdődő kisfilm első pillanatában érződik valami nyomott hangulat. Majd jön a szekér, mindenki feláll és halhatjuk, ahogy egy fiatal diák felolvassa mindazok neveit, akik e forradalom sújtotta fővárosban, pusztán a játszótér homokjában térhetnek örök nyugalomra. De miért egy gyerek olvassa fel, mindazok nevét, akiket – ha csak egy rövid időre is -, de itt temettek el? Mivel a vágás után láthatjuk, hogy ma is játszótér fekszik a város eme pontján, és nem a temetői csend, hanem a boldog gyerekzsivaj tölti be.

Molotov-koktél

Ha dobogós sorrendet kellene állítanom, akkor mindenképp ez lenne a harmadik. A kicsit klausztrofób érzést nyújtó orosz tank belsejébe kapunk betekintést, amelyet megállít egy csinos lány kicsit kacérkodva az oroszokkal, majd lehetőséget kapva egy társa azonnal Molotov-koktélt hajít be. Kihasználva itt is a virtuális valóság nyújtotta lehetőségeket, láthatjuk azt is, ahogy a tank belső tere lángra kap.

Kossuth címer

A Kossuth címer rövid története áll a legmesszebb a forradalomtól, mégis ez volt az egyik leghatásosabb szerintem. A forradalom leverése után játszódó történetben egy fiatal tanulót láthatunk, akit kiküld az osztályból a tanára. Ezek után a földszintre megindulva, a lépcsőkön megállt, majd felrajzolta a címben is szereplő Kossuth címert. Miután a tanárok is kijöttek az órákról, aggodalommal vették észre, és próbálták a lehető leggyorsabban eltüntetni.

Vallatás

A Terror Házához hűen maradva nem is lehetne más a leghatásosabb. Úgy vélem a Vallatás története tudta legjobban kihasználni a 360 fokos felvételt, és a legjobban átadni azt, amit egy vallatás során valóban átélhetett bárki az Andrássy út 60 alatt. A film többszöri elsötétülése, majd az asztali lámpa, vagy a cigaretta lángja nyújtotta fényforrás megjelenése folyton vonzotta az ember tekintetét. Itt élhettük át egyedül a főszereplő szemszögéből az eseményeket. A kérdések egyre erősödő intenzitással történő elhangzása, a körülöttünk hirtelen és véletlenszerűen feltűnő kihallgatást végző két személy megjelenése egyre erősebb nyomást helyez ránk. Teljesen átérezhetjük azt, ahogy a folyamatosan ismétlődő kérdések egyre jobban áttaszítanak az őrület határán.

Bár egy figyelemreméltó ötletnek, és annak nagyszerű megvalósulásnak tartom, mégis azt sajnálattal vettem észre, hogy nem kapott akkora figyelmet, mint amelyet megérdemelt volna, pedig a későbbiekben akár az iskolában történő alkalmazását is lehetségesnek tartom, mivel mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály számára egy új perspektívát nyújt a történelem megismerése kapcsán.

Tags: 1956, kiállítás, Terror Háza Múzeum Categories: POPKULT
share TWEET PIN IT SHARE
Related Posts