Azok a lustán napozó sárga virágok, az intenzív színekben, erőteljesen vonuló felhők, mesebeli színekben hajladozó ciprusok, a tűzvörös szakáll, és egy őrület rohamában levágott fül… Igen, ő  Vincent van Gogh, akit a zűrös magánélete, a jellegzetes megjelenése és egyedi, könnyen beazonosítható festői stílusa magasan kiemel a klasszikus művészek sorából. Ám nem csak az egyik legelismertebb festőről van szó, hanem az egyik legnépszerűbbről is. De vajon melyek a leghíresebb munkái, verseket és dalokat ihletői, amikkel találkozhatunk az utcán táskákra festve, dzsekikre hímezve és bőrre varrva, vagy akár a saját fürdőszobánkban a szappanon?

(van Gogh különböző filmekben: a dokumentumfilm-szerű Painted with words (Szavakkal festve) Benedict Cumberbatach főszereplésével. Az Oscar díjra jelölt Szerető Vincented (Your Loving Vincent), ami  a világ első festményekkel készült animációja / A britek kedvenc sorozatában, a (Ki vagy doki (Dr. Who) egyik történetében is megjelenik./)

Arcképek

Vincent művészi pályája kezdetén szerény illusztrátori álmokat dédelgetett: egy magazinnál szeretett volna elhelyezkedni (ekkor még nem voltak fotók, és litográfiával dolgoztak), ehhez viszont a tájképekben jeleskedő festőnek meg kellett tanulnia emberi alakokat rajzolni. Anyagiakban erősen szűkölködve nem tudott modelleket fogadni, az aktfestés ingyenes gyakorlásához beiratkozott az általa oly nagyon megvetett művészeti akadémiára, majd várótermekbe és parkokba járt vázlatokat készíteni az ott időző emberekről. A másik alternatíva pénz hiányában kézenfekvő volt: önmagának ült modellt, s mivel az anyagi luxus egész életében elkerülte, temérdek mennyiségű, összesen 36 önarcképpel örvendeztette meg az utókort – ezeken az illusztrációkon gyakran különböző szerepekbe bújt: hol rongyos palettás festő, hol előkelő, kalapos méltóságos úr.  

Napraforgók  (Sunflowers)

Kortársaihoz hasonlóan van Gogh sem volt tehetős művész, aki megengedheti magának a luxust, hogy Párizsban szórja vagyonát –neki még (drága) művészeti kellékekre sem tellett. Legolcsóbb megoldásként a szomszéd kert, mező és rét virágait állította vászon elé, a legolcsóbb festék pedig abban az időben a krómsárga volt: így a szegénység és szükség zászlaja alatt született meg a világ (egyik) leghíresebb, és legragyogóbb festménysorozata (amely egyben védjegyévé is vált): a Napraforgók. Ez az oka annak, hogy az amszterdami van Gogh Múzeum is napraforgókkal van körbeültetve, ha bakancslistánkra írtuk a kiállítás megtekintését, ajánlott a virágzásra (július, augusztus) időzíteni a látogatást.

van Gogh Napraforgós szappana – A meggyötört művésznek, aki szereti a habfürdőket/ Örök divat, minden alkalomra

Csillagos Éj (Starry Night)

Bár több csillagászati témájú festménye is készült, mint az Út ciprussal, a Csillagos Éj a Rhone fölött, vagy a Kávéház éjjel, egy különös örvénylésű és intenzitású égbolt kiemelkedik a többi közül. A Csillagos Éj egy olyan mesébe illő, vibráló éjszakát ábrázol, hogy el is hinnénk: a csillagok azon az estén csak van Goghnak ragyogtak az égen. A művész égi festményei nem csak a műkedvelők figyelmét piszkálják fel: csillagászok és kutatócsoportok dolgoznak az égitestek és jelenségek beazonosításán, az elhelyezkedésükből ítélve a
pontos készítés időpontját is meghatározzák.

van Gogh csillagai a New York-i Modern Művészetek Múzeumában ragyognak / Te is bőrödön viseled a kedvenc festményed?

A művészi látomás még egy dalt is ihletett, DonMc Lean Starry, starry night című muzsikáját, ami később átdolgozva a Szerető Vincented főcímdala lett:

Vincent van Gogh életét tragédia kísérte végig, és ebből a fájdalomból az utókornak is jutott: mégpedig, hogy 1890-ben az arles-i műteremlakásból kivonult egy mezőre, és szíven lőtte magát. Méghozzá művészi  tehetségének csúcspontján, hiszen leghíresebb munkáit három évvel halála előtt készítette. Mivel nagyon későn, 1880-ban (27 évesen) kezdett festészettel foglalkozni, így kínzó a gondolat az utókor számára, hogy mennyivel több felbecsülhetetlen értékű munkát hagyott volna ránk, vagy milyen mértékűre fejleszthette volna művészi készségeit, ha ez az időszak hosszabb lett volna. Csupán tíz évig tartó festői karrierje alatt viszont annyi festményt, rajzot és grafikát hagyott hátra, amennyit más művészek egész életművük alatt összesen. Ezekből sokat az auvers-i Saint Paul de Mausole szanatóriumban készített, ahol bámulatos sebességgel, és megfeszített tempóval dolgozott: 70 nap alatt 70 festményt fejezett be itt.  


Források: