Zsidó származású írók, költők a magyar irodalomban

Luca Vizi 2018. jan. 2. 0 1

Irodalomtörténeti szempontból nem túl elegáns dolog alkotókat származásuk szerint osztályozni és csoportosítani: ráadásul a lentebb felsorolt, egymástól olykor minden tekintetben nagyon távol álló művészek mind-mind máshogyan élték meg, eltérő fontosságot tulajdonítottak zsidó származásuknak, mégis ez lett a cikk legfőbb rendező elve. Ugyanakkor az irodalomtörténeti kritikákon felülemelkedve reméljük, hogy semmilyen faji vagy vallási előítélet vádjával szemben nem kell magyarázkodnunk; a származás a mi olvasatunkban csupán egy kultúrtörténeti adalék, de tudjuk azt is, hogy az “ordas eszmék” koraiban az emberi méltóság elvételének egyik oka is lehetett.

Faludy György

Leimdörfer György Bernát József néven született, Kossuth-díjas magyar költő, író, műfordító. Legismertebb művei talán a Villon-átköltések. A kötetet saját pénzén jelentette meg, mivel egyetlen kiadó sem akarta kiadni. Nemzetközi elismerést hozott számára a Pokolbeli víg napjaim című életrajzi regénye, mely először angolul jelent meg.

A második világháború kezdetén elhagyta Magyarországot, csak 1946-ban tért vissza. A kommunista hatalom az ellenséget látta benne, művei nem jelenhettek meg, később hamis vádak alapján letartóztatták. A recski kényszermunkatáborba zárták, itt, illetve a börtönökben írt versei 1983-ban jelentek meg Münchenben Börtönversek címmel.


Koldusdal

Étlen, szomjan, megköpdösve s kizárva,
sántán, bénán, süketen és vakon
járunk koldusdalunkkal házról-házra
jeges télidőn s izzó nyárnapon.

Ágyunk a kő, a könny a feleségünk,
borunk az árok, ételünk a sár,
de néhanap egy boldog házhoz érünk,
hol a szakácsnő bő moslékra vár.

Ilyenkor csak zabálunk és böfögve
iszunk és aztán, sok veszett bolond,
bénán bokázunk s elmondjuk röhögve,
hogyan rohadt le orrunkról a csont.

De ha oly házhoz érünk, hol kidobnak,
s ahol kenyér helyett szitkot kapunk:
onnan némán megyünk el, de titokban
a falra egy keresztet mázolunk.

Tovább megyünk a végtelen világnak
s megdöglünk egyszer egy vén csűr alatt,
a férgek undorodva megzabálnak,
de a kereszt a házon ott marad.

S egy lámpátlan, vad téli éjszakában
lesz egy barátunk még, ki arra tart,
megáll a háznál, körbe járja,
megáll megint s fölgyújtja majd.

(Grác, 1933 január 31)


Faludy György

Füst Milán

Eredetileg a Fürst Milán Konstantin nevet viselte, Kossuth-díjas költő, Kosztolányi és Karinthy közeli barátja. A magyar szabadvers megteremtőjének tartják, valamint Kassák Lajos mellett a legnagyobb művelőjének. A versek mellett kisregényeket, elbeszéléseket és drámákat is írt. Utóbbiak a maga korában nem, csak évtizedekkel később lettek sikeresek.

Emlékét őrzi az 1975-ben alapított Füst Milán-díj. Özvegye, Helfer Erzsébet hozta létre, hogy „erkölcsi elismerést és anyagi támogatást nyújtson azoknak a költőknek és íróknak, akik Füst Milán irodalmi munkásságának szellemében az egyetemes emberi haladás érdekeit magas művészi szinten fejezik ki műveikben…”. Ezt a díjat megkapta többek között Eszterházy Péter, Kertész Imre, és Háy János is.

 

Füst Milán

Heltai Jenő

Született Herzl Jenő, szintén Kossuth-díjat kapott, valamint műfordítói munkájának dicséreteként Francia Becsületrendet. Már 14 évesen publikálták verseit, újságíróként több jeles lapnál is dolgozott, mint A Hét, a Pesti Hírlap, a Magyar Hírlap vagy a Pesti Napló. Volt dramaturg-igazgató a Vígszínháznál, az Atheneum kiadó irodalmi igazgatója, a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének elnöke, később a Belvárosi Színház, majd a Pesti Magyar Színház igazgatója. Írt verseket, színpadi műveket, de dalszövegeket is.

A zsidótörvények rá is vonatkoztak. Bár fia szerette volna, nem volt hajlandó mentességet kérni, ezért bujkálni kényszerült. 1945 után visszatért Magyarországra.


Ballada a három patkányról

Ott, ahol a Ferencváros
Hinti báját szerteszét,
Egy pazar, nagy pince mélyén
Három patkány éldegélt.
Három patkány, három testvér
Pajkos, fürge és bohó,
S mint az ifjusághoz illik
Folyton éhes és mohó.
Volt a kedves pince mellett
Egy csemege-bolt,
Ahol csupa elsőrangu,
Finom holmi volt.

Egyszer, éjjel a legelső
Fürge patkány útrakelt,
Hogy a boltból átcsempésszen
Egy kis finom eledelt.
Lábujjhegyen járt a polcon
Elkerülve minden zajt,
Megevett egy adag sajtot
Rá volt írva “Gróji sajt”.
Föl is fordult nyomban tőle,
S lett belőle holt –
Mert a finom gróji sajt, az
Hamisítva volt!

A második ifjú patkány
Bánatosan útra kelt,
Hogy a boltból átcsempésszen
Ő is egy kis eledelt.
Lábujjhegyen járt a polcon,
Mert a bölcs mindig vigyáz,
Nekiesett egy gyümölcsnek,
Rá volt írva “Ananász”.
Föl is fordult nyomban tőle,
S lett belőle holt –
Mert a finom ananász is
Hamisítva volt.

A harmadik ifjú patkányt
Lesujtotta a dolog.
Sírni kezdett: “Nem élem túl,
Én is inkább meghalok.
Társak nélkül egymagamban,
Így az élet mit sem ér…”
S hősiesen patkánymérget
Vett a boltba háromér.
Ez a patkány ma is él még,
Hogyha meg nem holt,
Mert a patkányméreg is csak
Hamisítva volt!


Ignotus Hugó és Ignotus Pál

Veigelsberg Hugóként született, író, költő és újságíró. A legjelentősebb magyar irodalmi lap, a Nyugat alapítója, húsz évig főszerkesztője. 1938-ban a zsidótörvények miatt Amerikába menekült, 1948-ban tért haza. Kevés verse maradt hátra, két verseskötete jelent meg. Tehetségét csupán másodrendűnek érezte a Nyugat költői mellett.

„Ha a Nyugat nem lett volna Nyugat Ady nélkül, aligha lett volna Ignotus nélkül.” – Fenyő Miksa

Harmadik házasságából született fia, Pál, apja nyomdokaiba lépve szintén irodalmi lapot alapított, melynek neve Szép Szó. A zsidótörvény elől Angliába emigrált.

Ignotus Hugó és fia, Pál

Karinthy Frigyes

Az egyik legismertebb írónk, legtöbben az irodalmi karikatúráit, az Így írtok tit vagy a Tanár úr kéremet ismerhetik. Pedig voltak komoly írásai is, filozófiai és politikai gondolatok, de ezeket humoros művei miatt kevésbé ismerték el, ami magát Karinthyt is bántotta. Legismertebb regénye az Utazás a koponyám körül, amiben leírja az agyműtéte közbeni gondolatait, érzéseit.

1938-ban elhunyt, így nem kellett szenvednie a származása miatt a második világháborúban. Ellenben második felesége, Böhm Aranka az auschwitzi koncentrációs táborban lelte halálát 1944-ben.

Karinthy Frigyes

Kertész Imre

Megosztó személyiség egy megosztó művel, többek között Kossuth-díjjal, első magyarként irodalmi Nobel-díjjal, és Szent István-rend kitüntetéssel. Mindössze 14 évesen járta meg Auschwitzot, majd Buchenwaldot, ez az esemény adta alapját több művének, így a Sorstalanságnak is. A regény több visszautasítást követően 1975-ben jelent meg, előbb külföldön, majd Magyarországon is sikert aratva.

Moldova György

Született Reif György, Kossuth-díjas, az egyik legolvasottabb magyar kortárs író. 1944-től a háború végéig a budapesti gettóba kényszerült családjával. 1955-től jelennek meg novellái, regényei közül legjobbnak a Negyven prédikátort és a Ha jönne az angyal…-t tartja.


„Rossz könyvem van, de hazug, tisztességtelen nincsen.” – Moldova György


Molnár Ferenc

A Pál utcai fiúk szerzője Neumann Ferencként lett anyakönyvezve, író, újságíró volt. Színpadi műveit külföldön és Magyarországon is játszották a színházak, ám kezdetben nem mindig kedvező fogadtatással. Az 1920-as, 30-as években vált korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé. Fent említett regénye véleményem szerint a legjobb a mai általános iskolai kötelező olvasmányok között.

1939-ben feleségével, Darvas Lilivel Franciaországba, Svájcba, majd New Yorkba menekült. Amerikában továbbra is írt, Panoptikum című darabját 1949-ben mutatták be a Broadway-n.

Molnár Ferenc

Osvát Ernő

Roth Ezékiel szintén a Nyugathoz köthető, indulásától 1929-ben elkövetett öngyilkosságáig volt szerkesztője. Számos tehetséget fedezett fel, többek között Móricz Zsigmondot, Illyés Gyulát, illetve Babits Mihályt. A magyar irodalom egyik legnagyobb irodalomkritikusa, szervezője volt.


“A világon annak van a legnagyobb becsülete, amit akaratnak neveznek.”


Örkény István

1912-ben született, jómódú zsidó polgárcsaládban, Kossuth-díjas író, az Újhold társszerkesztője. A második világháború idején a Donnál volt munkaszolgálatos, hadifogságba esett, és csak 1946-ban térhetett haza. Ezt az időszakot az 1947-ben megjelent Lágerek népe című művében dolgozta fel.

Egyperces novellái, valamint a Tóték című drámája a legismertebb alkotásai, utóbbi világsikert hozott számára.

Radnóti Miklós

Glatter családnévvel született az egyik legkedveltebb magyar költő, Radnóti Mikós. Költői munkásságát senkinek nem kell bemutatni, elég néhány verset megemlíteni, mint a Nem tudhatom, a Bájoló, a Két karodban, a Tétova óda, az Erőltetett menet, vagy az eklogák.

Háromszor hívták be munkaszolgálatra, 1940-ben, 1942-ben és 1944-ben. Mindenki ismeri szomorú sorsát: az utolsó alkalommal nem térhetett vissza. Miután megölték, jelöletlen sírba temették 21 társával együtt. Másfél évvel később exhumálták, ekkor találták meg zubbonyában a Bori noteszt, ami utolsó verseit tartalmazza.

Forrás: Irodalmi lépegető

Rejtő Jenő

Reich vezetéknevét hivatalosan sohasem magyarosította, a Rejtő csupán írói név, akár a P. Howard és Gibson Lavery álnevek. Pályafutását versekkel kezdte, írt színpadra is, de regényei a legismertebbek. Ki ne hallott volna még Piszkos Fredről, Fülig Jimmyről, a láthatatlan légióról vagy a 14 karátos autóról?

A zsidótörvények miatt több műve is mások neve alatt jelent meg. 1942-ben kapta meg munkaszolgálatos behívóját, ekkor vonult be a nagykátai gyűjtőtáborba. Hamarosan a keleti frontra, a Don-kanyarhoz vezényelték a 2. magyar hadsereg tagjaként. Nem bírta az embertelen körülményeket és a hideget, hivatalosan 1943. január 1-jén (bár a dátum nem biztos) halt meg.

Rejtő Jenő

Romhányi József

Magyar költő, humorista, érdemes művész. Édesapja zsidó származású, édesanyja, és így ő maga is katolikus, de nem tagadta meg zsidó gyökereit. Írt operákat és forgatókönyveket (Lúdas Matyi), fordított musicaleket (Macskák). Nevéhez fűződik A Mézga család, a Kérem a következőt! (Doktor Bubó), a Mekk Mester és a Flinstone család (Frédi és Béni) szövege is. A bravúros művek után méltán érdemes a Rímhányó Romhányi becenévre.


Új struccpolitika

Egy strucc úgy vélte, hogy különb társainál,
Eltökélte tehát, hogy karriert csinál.
Hogy ezt gyorsan vigye véghez,
Úgy döntött, hogy ellenzék lesz,
És mint egyszemélyes tábor
Elszakad a gyáva struccpolitikától.
Szembe is fordult a többivel dohogva,
És onnét fúrta be fejét a homokba.


Szép Ernő

Első verseskötete 18 éves korában jelent meg, ezt követően újságíróként helyezkedett el. Dolgozott a Nyugatnál, Az Estnél, később Az Ujságnál is. 1933-ban Baumgarten-díjjal jutalmazták. Nevét őrzi a Szép Ernő-jutalom, amit 1984-ben alapítottak. A díjat drámaírók kapják, díjazottjai közt van például Szabó Magda, Weöres Sándor, Esterházy Péter és Csukás István.

1944-ben úgynevezett csillagos házba (zsidók lakhelyéül kijelölt házba) internálták, majd rövid időre szabadult. Ezt követően 1944 októbere és novembere között munkaszolgálatra hívták be.

Szép Ernő

Szerb Antal

1901-ben született, 1907-ben áttért a római katolikus vallásra. Írói próbálkozásait már gimnazista korában megkezdte. Közel húsz éves volt, mikor egyszerre hat verse jelent meg a Nyugatban, hamarosan a Napkelet című folyóirat is közölte műveit, és csatlakozott a Minerva című tudományos laphoz. Publikálásra került Kölcseyről szóló doktori disszertációja is. 1935-ben Baumgarten-díjat kapott.

1943-ban és 1944-ben is behívták munkaszolgálatra, előbb Fertőrákosra, majd Balfra került. Az utóbbi helyen 1945-ben agyonverték az őrök.

Zelk Zoltán

Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas költő, eredti nevén Zelkovits Zoltán. 1928-ban jelent meg először a Nyugatban, első verseskötetét 1930-ban adták ki.

Ukrajnában volt munkaszolgálatos 1942 és 1944 között, amit ép bőrrel átvészelt.

A kommunista rendszerben ünnepelt költő volt: a valódi helyzetet nem ismervén dicsőítette Sztálint és Rákosit verseiben, de később az 1956-os forradalom támogatójává vált. 1964-től írt az Élet és Irodalomba és a Tükörbe. Robert Graves- és SZOT-díjat is kapott.


Este jó, este jó

Este jó, este jó
este mégis jó.
Apa mosdik, anya főz,
együtt lenni jó.

Ég a tűz, a fazék
víznótát fütyül
bogárkarika forog
a lámpa körül.

A táncuk karikás,
mint a koszorú,
meg is hal egy kis bogár:
mégse szomorú.

Lassú tánc, lassú tánc,
táncol a plafon,
el is érem már talán,
olyan alacsony.

De az ágy, meg a szék
messzire szalad,
mint a füst, elszállnak a
fekete falak.

Nem félek, de azért
sírni akarok,
szállok én is mint a füst,
mert könnyű vagyok…

Ki emel, ki emel
ringat engemet?
Kinyitnám még a szemem,
de már nem lehet…
Elolvadt a világ,
de a közepén
anya ül és ott ülök
az ölében én.


Zelk Zoltán

Tags: Faludy György, írók, Karinthy Frigyes, költők, magyar irodalom, Örkény István, Radnóti Miklós, Szép Ernő, Zelk Zoltán, zsidó, zsidó költők Categories: IRODALOM
Related Posts