Bejártuk a belvárost – Irodalmi utcák II.

Viski Ádám 2018. ápr. 30. 0 1

Nemcsak Isten, de Budapest utcái is kifürkészhetetlenek, sosem tudni mire bukkanunk egy-egy pihentető délutáni séta során. A főváros telis-tele van irodalmi helyszínekkel, szépirodalmi alkotásokban megbújó utcákkal, írók, költők egykori szülőházával, híres kávéházakkal, amiről már egy korábbi cikkünkben is beszámoltunk. Sorozatunk második részében ezúttal főként a VII. és a VIII. kerület irodalmi utcáiba látogattunk el, de a XI. kerületben is szembetalálkoztunk bemutatásra érdemes helyszínekkel.

Arany és Petőfi

Arany János szerte Magyarországon több helyen is élt. A nagyszalontai születésű költő az ötvenes években, a forradalom és szabadságharc leverése után Nagykőrösre kényszerült költözni, ahol tanárként dolgozott. Bár sokáig élt itt, balladái, valamint lírai műveinek jelentős része is ekkor keletkezett, Arany mégsem szeretett Nagykőrösön élni. Élete akkor vett váratlan fordulatot, amikor a Kisfaludy Társaság 1860-ban igazgatójává választotta, így Pestre kellett költöznie.

„Szállást nehéz volt kapnom, mert hamar kellett és rendkívüli időben. Mindazáltal kaptam, nem is drágán, csakhogy nem éppen a város közepén. A Széna tér (mai Kálvin tér- a szerk.) közelében van, az Üllői út és egy mellékutca sarkán, mely utóbbira a kapu is nyílik, s melynek Három pipa utca (ma Erkel Ferenc utca- a szerk.) az ő classicus neve, szám no. 11.” – írta levelében Arany.

Fotó: Balsay Dorina

Arany lakhelyének belső udvara. Fotó: Balsay Dorina

Arany ezután fokozatosan haladt felfelé a ranglétrán, már 1858-tól a Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, majd rendes tagjává vált. Híres székfoglalóját a két barokk íróról írta, Zrínyi és Tasso címmel. Arany 1870-től az MTA főtitkára lett.

MTA. Fotó: Balsay Dorina

Az akadémiai sikerek ellenére Arany Jánosnak 1860-tól egyre kevesebb ideje jutott az alkotómunkára, ebben a korszakban főként nagyepikai törekvéseit próbálta megvalósítani. Annak ellenére, hogy a költő sokat élt Pesten, a nagyvárosi életet sosem szerette igazán. Melankolikus, introvertált személyisége kiábrándítónak találta a budapesti élet idegenségét, ennek ellenére mégis a fővárosban maradt. Kései költészetét, az Őszikék verseit és balladáit már a Margit-szigeten, kedvenc fája alatt írta. A kapcsos könyvet kedves barátjától, Gyulai Páltól kapta.

Az Őszikék tartalmazza Arany utolsó alkotásait. Az idős költő kapcsos könyves művei talán lélektanilag a legerősebbek, többek között több ballada is található benne. A budapesti élethez leginkább a Híd-avatás című darab tartozik, mely a Margit híd avatásáról, misztikus szellemjárásról és magáról a nagyvárosi „fertőző” életéből való kiábrándulásról is szól.

Arany János – Híd-avatás – részlet

Előtte a folyam, az új hid,
Még rajta zászlók lengenek:
Ma szentelé föl a komoly hit,
S vidám zenével körmenet:
Nyeré „Szűz-Szent-Margit” nevet.

Halad középig, hova záros
Kapcsát ereszték mesteri;
Éjfélt is a négy parti város
Tornyában sorra elveri; –
Lenn, csillagok száz-ezeri.

Zichy Mihály alkotása

Margit híd. Fotó: Balsay Dorina

Arany János egyik legjobb barátja és bajtársa, Petőfi Sándor is töltött bőven éveket Budapesten. Utolsó ismert lakhelye a VII. kerületi Rákóczi út és a Síp utca sarkán álló egykori Marczibányi-ház, ahol egy időben Jókai is meghúzódott. A házat azóta lebontották. Bár a lakást ma már nem találhatjuk meg egykori helyén, talán Petőfi azért mégsem lenne teljesen csalódott. Szeretett otthona közelsége ma is telis-tele van könyvekkel, az talán kérdéses, hogy másképp, mint ahogy ő elképzelhette. A Rákóczi út és a Síp utca sarkán most egy Libri áll.

Petőfi egykori lakhelye. Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Rákóczi út és a Síp utca találkozása. Fotó: Balsay Dorina

Nemcsak Petőfi, de egykori felesége, Szendrey Júlia lakhelyét is hiába keressük ma már Budapesten. A Hársfa utca 54. szám alatt állott házban egykor Horvát Árpád egyetemi tanár és felesége, Szendrey Júlia lakott. Szendrey forradalmár férje után hamar eldobta az özvegyi fátylat és újraházasodott nagyrészt egzisztenciális okok miatt. A házat nem találtuk meg.

Századvégi írók

Még ma is büszkén emelkedik a magasba a Dohány utca és a Kazinczy utca sarkán lévő ház, ahol 1886-tól élt Mikszáth Kálmán családjával. Mikszáth ebben a lakásban írta A beszélő köntös című alkotását. Ma a ház alsó szintjén a Trollfoci kocsmája működik, felsőbb szintjein pedig lakások találhatóak. A bulinegyed közepén található ház talán ma már nem biztosítana olyan nyugodt körülményeket az írásra, mint egykoron.

Fotó: Balsay Dorina

Mikszáth egykori lakhelye ma a Ziccer söröző. Fotó: Balsay Dorina

Véletlenül bukkantunk rá Mikszáth egyik későbbi lakhelyére. A Lónyay utcában sétálgatva, szinte szemben a későbbi Nyugat folyóirat szerkesztőségének házával élte mindennapjait a híres magyar novellaíró 1902-től.

Fotó: Balsay Dorina

Fotó: Balsay Dorina

Jókai Mórt Bächer Iván nevezete hurcolkodó Jókainak, hiszen annyit költözött egész életében, mint talán semelyik másik író. Bár Jókai több helyen is lakott Budapesten, egyik legkedveltebb lakóhelye a svábhegyi villája volt, amit 1853-ban vásárolt az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán honoráriumából. A házat azóta lebontották.

„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlen gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egy millióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.” – írta Jókai.

Jókai Mór svábhegyi villájában. Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum

Pénzügyileg azonban nagyon nehéz volt fenntartani ezt a fajta úri életmódot és Róza asszony igényeit kielégíteni, így egyhamar költözniük kellett. Innen útjuk a Kerepesi út (ma Rákóczi út- a szerk.) 12 szobás házába vezetett. Jókait azonban nyomasztották az ablaka alatt folyton elvonuló temetési menetek- derül ki Bächer Iván írásából, így 1882-ben a Bródy Sándor utca 17. szám alá költöztek. Róza asszonynak ez volt az utolsó földi lakhelye. Jókai utolsó éveit a mai Dob utca és Erzsébet körút sarkán lévő házban töltötte, innen indult végső útjára.

Fotó: Balsay Dorina

Jókai utolsó lakása a körútra nézett. Fotó: Balsay Dorina

Nyugatosok

Az 1908. január 1-én induló Nyugat című folyóiat emléktáblájára nem volt nehéz ráakadni, Lónyai utca 18/b szám alatt találhatjuk meg a 20. századi folyóirat hajdani szerkesztőségét. Az folyóirat havonta két számot jelentetett meg, és olyan nagy magyar költők alkották az írógárdáját mint Ady Endre, Kosztolányi Dezső vagy Karinthy Frigyes.

A nyugat “kőtáblája” Fotó: Balsay Dorina

Ady Endre és felesége, Boncza Berta, utolsó közös lakhelye nem is olyan eldugott helyen található. A Veres Pálné utcában sétálgatva bárki megtalálhatja a költő és Csinszka közös otthonát. Az épületben ma az Ady Emlékmúzeum működik, s Csinszka ízlésére nagyrészt eredeti bútoraikkal van berendezve.

„Apám halála után elhatározom, hogy most lehetőségeim is rendbe vannak, nem hagyom tovább Adyt Hotel-hányódásban élni, de lakást teremtek neki. Az apám Veres Pálné utcai kis lakása nagyon megfelelő, s mert [a Magyar Közigazgatás szerkesztői] nem akarják redakciónak megtartani, én lekötöm magamnak.” – Csinszka visszaemlékezése (1919–1923).

Cím: 1053 Budapest, Veres Pálné u. 4-6.
Nyitva tartás: szerda–vasárnap 10-17 óráig

Fotó: Balsay Dorina

Ady Emlékmúzeum. Fotó: Balsay Dorina

Az ifjú Kosztolányi Dezső 1903-ban költözött Budapestre, de nem kellett fél év sem, máris beleszeretett a fővárosba. Kosztolányi ekkor józsefvárosi diákszállókon és hónapos szobákban, illetve kis albérletekben lakott, lehetőleg próbált közel maradni a bölcsészkarhoz. Üllői úti lakását ma is jelzi egy emléktábla, ebben a házban ihletődött 1906-ban írt első kötetének kiemelkedő darabja, az Üllői-úti fák című verse.

Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák – részlet

Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
Üllői-úti fák.

Másoknak is így nyíljatok
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát
higyjék örök az ifjúság
Üllői-úti fák.

Fotó: Balsay Dorina

De nemcsak líráját, hanem epikáját is megihlette az Üllői út. Egyik Esti Kornél novellában is megemlíti életének egyik korai szakaszának fontos helyszínét.

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (5. fejezet)- részlet

„Ekkor Esti kétségbeesetten belefogódzott a kezébe és a szoknyájába.

A kaszárnyákban az ébresztőt fújták. Egy udvarról kivonulásra sorakozott a legénység. A százados állt az élén, táncoló lován, kivont karddal, német vezényszókat ropogtatott fogai között, mire ez a félelmetes gépezet, mely emberhúsból és acélból áll, megmozdult, kikanyarodott az Üllői-útra. Csinos, eau de Cologne-tól szagos hadnagyocskák rendelkeztek. Kardjukon, sárga-fekete bojtjaikon csillogott a reggel. I. Ferenc József császár és király uralkodott, az ült fenn Bécsben, magas trónusán.

Esti az Üllői-úton ballagott hazafelé. A kapu már nyitva volt, kapupénzt se kellett fizetnie. Rohant a negyedik emeletre, a szobájába, melyben tegnap délelőtt tizenegykor Sárkány fölébresztette.

Íróasztalán egy levelezőlapot talált, vidékről, a szüleitől. Ennek nagyon megörült.”

Kosztolányi ablaka bármelyik lehetett. Fotó: Balsay Dorina

Karinthy és Kosztolányi híres barátságát, azt hiszem, nem sokunknak kell bemutatni. A nyaldkiaseggemkarinthy szerzője barátjával szívesen járt a Hadik kávéházba, egy pletyka szerint Karinthy kíváncsi volt, milyen gyorsan terjednek a pesti viccek, így kitalált egyet:

“Kigondoltam és elmondtam a Hadikban egy viccet, és másfél órával később átmentem a Centrálba. Ott már nekem mesélték.” 

Fotó: Balsay Dorina

Fotó: Balsay Dorina

Fotó: Balsay Dorina

De nem ez az egyetlen XI. kerületi helyszín, ami Karinthyhoz köthető. Utolsó lakásának emlékére a Móricz Zsigmond körtér és a Karinthy Frigyes út találkozásánál lelhetünk rá.

Fotó: Balsay Dorina

Fotó: Balsay Dorina

Ugyanakkor a Karinthy és Kosztolányi után barátjuk, Füst Milán sem maradhatott ki felsorolásunkból, Füst egykori lakhelyét is felkutattuk Erzsébetvárosban. A magyar szabad vers megteremtője Külső-Erzsébetvárosban, a Hársfa utca 6. szám alatt látta meg a napvilágot és élte gyermekkorát is. Az ódon ház ma is büszkén hirdeti gyermekének nevét.

Fotó: Balsay Dorina

Füst Milán egykori házának bejárata. Fotó: Balsay Dorina

Kiemelt kép: Balsay Dorina fotója

Tags: Ady Endre, Arany János, Boncza Berta, Erzsébetváros, Esti Kornél, Híd-avatás, Irodalmi utcák, Jókai Mór, Józsefváros, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Lónyay utca, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Svábhegy, Szendrey Júlia Categories: IRODALOM
Related Posts